A nők akiket félreértett a világ
Ha valaki meghallja a „gésa” szót, gyakran egy fehérre festett arcú, elegáns kimonót viselő nő jut eszébe. A nyugati filmek és könyvek azonban sok félreértést terjesztettek el róluk. Valójában a gésák Japán legképzettebb hagyományőrző művészei közé tartoznak, akik évszázadok óta őrzik a japán kultúra különleges formáit.
Mit jelent a gésa szó?
A gésa (芸者) szó jelentése „művész” vagy „a művészet embere”. Feladatuk nem a kiszolgálás vagy a szórakoztatóipar modern formái, hanem a hagyományos japán művészetek bemutatása és a vendégek kulturált szórakoztatása.
A gésák jártasak a hagyományos japán zenében, táncban, énekben, a teaszertartásban és a társalgás művészetében. Feladatuk, hogy kellemes légkört teremtsenek vacsorákon, ünnepségeken és különleges rendezvényeken.
Geiko és maiko – mi a különbség?
Kiotóban a gésákat gyakran geikónak nevezik. A geiko olyan művész, aki már befejezte hosszú éveken át tartó képzését.
A tanulókat maikónak hívják, ami nagyjából „táncoló gyermeket” jelent. A maikók éveken keresztül tanulják a hagyományos táncokat, a hangszerek használatát, az illemtant és a vendégekkel való kommunikációt, mielőtt teljes jogú geikóvá válhatnának.
A gésák jellegzetes megjelenése
A gésák megjelenése világszerte ismert. Hófehér sminket viselnek, piros rúzst használnak, és gyönyörű selyemkimonóba öltöznek.
A maikók általában színesebb, díszesebb kimonót viselnek, hosszú övvel és látványos hajdíszekkel. A tapasztaltabb geikók öltözéke elegánsabb és visszafogottabb. A hagyományos frizurák elkészítése rendkívül időigényes, ezért napjainkban sok geiko speciális parókát használ, míg a maikók gyakran még mindig saját hajukból készített frizurát viselnek.
A legnagyobb tévhit: a gésák nem prostituáltak
A gésákkal kapcsolatos egyik legelterjedtebb félreértés, hogy prostituáltak lennének. Ez nem igaz.
A gésák hivatásos előadóművészek és társalkodók, akik a hagyományos japán művészetek bemutatásával foglalkoznak. A félreértés történelmi és kulturális okokból alakult ki, de a gésák szerepe mindig elkülönült a kurtizánokétól.
Hol találkozhatunk gésákkal?
A gésák kulturális központja ma is Kiotó, különösen a híres Gion negyed. Itt működnek azok a hagyományos teaházak, ahol a geikók és maikók dolgoznak.
Bár időnként az utcán is lehet látni őket, általában munkába vagy tanórára sietnek. A turisták számára ma már szigorú szabályok vonatkoznak a gésanegyedek egyes részeire, mert korábban sok látogató zaklatta, követte vagy engedély nélkül fényképezte őket. Emiatt néhány magánutca le is lett zárva a turisták előtt, miközben a közterületek továbbra is látogathatók.
Hogyan viselkedjünk, ha gésával találkozunk?
Ha szerencsénk van és Kiotó utcáin meglátunk egy maikót vagy geikót, fontos tiszteletben tartani a magánéletét.
Nem illik:
- követni őket,
- megállítani őket az utcán,
- megérinteni a kimonójukat,
- engedély nélkül közelről fotózni őket.
A japánok számára a gésák nem turistalátványosságok, hanem a nemzeti kulturális örökség fontos őrzői.
A hagyomány, amely ma is él
A modern Japán felhőkarcolói, gyorsvasútjai és technológiai újításai mellett a gésák világa emlékeztet arra, hogy az ország mennyire tiszteli saját hagyományait.
Bár számuk ma már jóval kisebb, mint évszázadokkal ezelőtt, a geikók és maikók továbbra is életben tartják a japán kultúra egyik legkülönlegesebb és legszebb hagyományát. Aki pedig ellátogat Kiotóba, könnyen úgy érezheti, mintha egy pillanatra visszautazott volna az időben a régi Japán világába.